Domenica delle Palme, ami otthon Barkaszentelő vasárnap, meglátogattuk párommal Pavia városát. Pavia, Lombardiában található, városa a Po-ba folyó Ticino mentén fekszik, nem messze annak torkolatától. Csatornája a hajózható Naviglio di Pavia a várost összeköti Miláno-val. Vasárnap ingyenes a parkolás a városban, közel a híres fedett hídhoz sikerült megállni. Cornus kousa (rózsaszín és fehér színben) virágzó fácskái és bokrai a Ticino partján (Viale Lungo Ticino Sforza).
Il ponte coperto: Pavia fedett hídja 1351 és 1354 között épült; a második világháború után teljesen újjáépítették.
délelőtt 9 óra, a forgalom nélküli híd...........
régi római kori híd pillérei a fedett híd mellett......
A híd közepén Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének tiszteletére emelt kápolna.
...és üvegajtón keresztül a szent szobra:
A hídról is már jól látszik a dóm város fölé magasodó kupolája:
il Duomo: a paviai dóm a Piazza della Vittoria közelében emelkedik, a centrális alaprajzú templomot 1488-ban Cristoforo Rocchi kezdte el építeni Amedeo és Bramante közreműködésével, kora reneszánsz stílusban. A kupola 1884-1885-ből származik, a homlokzat 1898-ban. A dóm restaurálás alatt van éppen.
Piazza della Vittoria (e il Broletto) Az egyetemtől délnyugatra fekszik a tér, amelyen Lombardia legrégebbi épülete áll a tér egyik végében, a Broletto vagy más néven régi Városháza.
Il ponte coperto: Pavia fedett hídja 1351 és 1354 között épült; a második világháború után teljesen újjáépítették.
délelőtt 9 óra, a forgalom nélküli híd...........
régi római kori híd pillérei a fedett híd mellett......
A híd közepén Nepomuki Szent Jánosnak, a hidak védőszentjének tiszteletére emelt kápolna.
...és üvegajtón keresztül a szent szobra:
A hídról is már jól látszik a dóm város fölé magasodó kupolája:
il Duomo: a paviai dóm a Piazza della Vittoria közelében emelkedik, a centrális alaprajzú templomot 1488-ban Cristoforo Rocchi kezdte el építeni Amedeo és Bramante közreműködésével, kora reneszánsz stílusban. A kupola 1884-1885-ből származik, a homlokzat 1898-ban. A dóm restaurálás alatt van éppen.
Piazza della Vittoria (e il Broletto) Az egyetemtől délnyugatra fekszik a tér, amelyen Lombardia legrégebbi épülete áll a tér egyik végében, a Broletto vagy más néven régi Városháza.Nyitás előtt fotóztam a hangulatos teret, melyen egymás mellett sorakoznak a bárok és éttermek. A XII. szd-i Városháza teljese be volt állványozva- rstaurálás miatt zárva.
a dóm kupolája a térről, a vasárnapi árusok sátraival.
Santa Maria del Carmine: a karmeliták temploma a XV. szd második felén épült, és a lombard gótika szép páldája. Jellegzetességei: a vöröstégla-homlokzat, a hét tornyocska és a rózsaablak.
Fehér és lila színű glicíniák (Wisteria sinensis'Alba' és Wisteria sinensis) a templommal szemközti épület tetőteraszán:
a Via Luigi Malaspina-n álló templomfal-töredés a sokat fotózott kis ablakkal....így hát én is kíváncsian kerestem fel ez az apró romantikus részletet.
Castello Visconteo: A Viscontiak kastélya a Piazza Castello-n emelkedik (1360-65). Négyszögletes alaprajzú épület, nagy belső udvarral. Itt kapott helyet a Városi Múzeum (Museo Civico) és a Képtár, amelynek gyűjteményében szobrok reneszánsz-XVII. szd-i festmények láthatók, Bellini, Crivelli és Correggio-művek is.
A 3 oldalról szinte tökéletesen megmaradt kastély belső udvara........a bal szárny végében nyílik a múzeum bejárata.
a jobb szárny felső emeletén található a Képtár (Pinacoteca Malaspina)...
a kastély körül virágzó fák:
A kastélyban megtekinthető Leonardeschi címen a Leonardo stílusában festők, Leonardo-követők műveiből összeállított kiállítás.
A kastély egyik bástyatornya a kijárat felől.
A múzeum prospektusa a kiállításról.
Chiesa di San Francesco:
a bazilikában csodálatosan szép "modern" misét hallgattunk, élő gitárkísérettel........
Le torri: A régi szártornyú városban ma jó, ha tíz toronnyal talákozik az ember. Itt éppen hármat találtunk egymás közelében.
Az egyik kedvenc fám: Hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea)...
..és Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a tornyok körüli parkban.
Előbukkanó lakótornyok itt és ott város-szerte...........
Santa Maria Incoronata di Canepanova (sec. XV.- coro sec. XVIII)
la Cupola Arnaboldi: a Piazza del Lino-n álló volt piac épületének kupolája az 1800-as évek végén épült.
Postaládák a San Teodoro templom felé menet................... Ezeket a város délnyugati részében fotóztam, ahol nem járt egy turista sem........
La Chiesa di San Teodoro: A dómtól déli irányban a Via dei Liguri-n, majd jobbra a Via Pietro Maffi-n át jutunk el a román stílusban épült templomhoz (XII. szd.) belsejében kripta (XII. szd.), továbbá néhány freskó, közülük balra az egyik Pavia régi látképét mutatja (l'affresco con il panorama della cittá- 1522)
A templommal szemben látható a Casa Sfondrini (két megkopott szoborral a kapuzaton, XVII. szd.)
A San Teodoro nemesen egyszerű homlokzata és egy oldalsó kapurészlet:
A Viale Gorizia mentén fel-felbukkan a régi spanyol városfal (Mura spagnole) egy-egy megmaradt töredéke:
a fal belső....
.......és külső oldala :-)
A város legészakibb részén található a San Pietro in Ciel d'Oro kolostortemplom. Ezt a lombard-román stílusban épült bazilikát 1132-ben szentelték fel, 1875-1899 között állították helyre. A szentélyben található Szent Ágoston (354-430) 1362-ben márványból készült gótikus síremléke.
a gyönyörű román stílusú kapuzat részletei:
................................................................................................
A bejárat előtt várakoztunk a délutáni újranyitásra.
A főbejárat egy 80m hosszú, téglalap alakú térre nyílik, melyet a templom hatalmas főhomlokzata zár (1473- 1550). Az előreugró pillérek, a homlokzatot keresztbeszelő díszgaléria még a középkori lombardiai templomhomlokzatok szerkesztésére emlékeztetnek. Erre a vázra épült márványburkolat rendkívül gazdag dekoratív elemei viszont már a reneszánsz ízlést mutatják. Szépek a hatalmas ablaknyílásokat kettéosztó, finoman faragott, kandeláber formájú oszlopok. Már a késő reneszánsz ízlést tükrözi a homlokzat pompája. A római császárok sokasága, a kolostoralapító Visconti-életét, ó-és újtestamentumi jeleneteket ábrázoló domborművek, a számtalan angyalfő és egyéb díszítmények teszik gazdaggá.
A templomon és a kolostoron keresztül papi idegenvezetéssel lehet körbelátogatni a helyet. A kolostor ebédlőtermén keresztül (amelyet ma nem használnak a karthauziak, Refettorio) jutunk el a Kis kolostorhoz (gyönyörű udvarral és szökőkúttal, Piccolo Chiostro), majd a Nagy kolostorhoz a paplakokkal (Grande Chiostro, rózsákkal szegélyezett nagy zöld udvar, ahonnan egyenként nyílnak a papi cellák- ebből kettőt megnyitnak a látogatóknak). Jelenleg csak 6 testvér lakik itt, mivel a karthauziak szinte teljes elszigetségben elmélkednek és tevékenykednek (páldául felváltva látogatják a kerteket, hogy elkerüljenek bármilyen kommunikációt), időhöz kötött az ilyenfajta idegenvezetés az kolostorban. Az egyes cellák kétszintesek, kandallóval ellátott kis szoba, mellékhelyiség és kis kert hozzá tartozó kúttal- ez minden, amivel a testvérek a kolostorban rendelkezhetnek. Aki itt él, annak szigorú feltételek mellett (napi 8 ima, 2x vagy 3x étkezés- ez szezonálisan változik-, kórusban való éneklés, egy évben 1x rokonlátogatás és a beszéd szinte teljes kizárása) kell tevékenykednie. Napjuk legnagyobb részét a cellában eltöltendő, hitben és egyházi könyvekben való elmélyülés és azokon való elmélkedés teszi ki, fizikai munkájuk pedig a zöldségnövény, fűzser-és gyógynövénytermesztésből áll. A kijáratnál a karthauziak által készített termékeket meg lehet vásárolni. Segíteni lehet a kolostort pénzfelajánlással is.......
a dóm kupolája a térről, a vasárnapi árusok sátraival.
Santa Maria del Carmine: a karmeliták temploma a XV. szd második felén épült, és a lombard gótika szép páldája. Jellegzetességei: a vöröstégla-homlokzat, a hét tornyocska és a rózsaablak.
Fehér és lila színű glicíniák (Wisteria sinensis'Alba' és Wisteria sinensis) a templommal szemközti épület tetőteraszán:
a Via Luigi Malaspina-n álló templomfal-töredés a sokat fotózott kis ablakkal....így hát én is kíváncsian kerestem fel ez az apró romantikus részletet.
Castello Visconteo: A Viscontiak kastélya a Piazza Castello-n emelkedik (1360-65). Négyszögletes alaprajzú épület, nagy belső udvarral. Itt kapott helyet a Városi Múzeum (Museo Civico) és a Képtár, amelynek gyűjteményében szobrok reneszánsz-XVII. szd-i festmények láthatók, Bellini, Crivelli és Correggio-művek is.
A 3 oldalról szinte tökéletesen megmaradt kastély belső udvara........a bal szárny végében nyílik a múzeum bejárata. 
a jobb szárny felső emeletén található a Képtár (Pinacoteca Malaspina)...
a kastély körül virágzó fák:
A kastélyban megtekinthető Leonardeschi címen a Leonardo stílusában festők, Leonardo-követők műveiből összeállított kiállítás.
A kastély egyik bástyatornya a kijárat felől.
A múzeum prospektusa a kiállításról.
Chiesa di San Francesco:
a bazilikában csodálatosan szép "modern" misét hallgattunk, élő gitárkísérettel........
Le torri: A régi szártornyú városban ma jó, ha tíz toronnyal talákozik az ember. Itt éppen hármat találtunk egymás közelében.
Az egyik kedvenc fám: Hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea)...
..és Közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a tornyok körüli parkban.
Előbukkanó lakótornyok itt és ott város-szerte...........
Santa Maria Incoronata di Canepanova (sec. XV.- coro sec. XVIII)
la Cupola Arnaboldi: a Piazza del Lino-n álló volt piac épületének kupolája az 1800-as évek végén épült.
Postaládák a San Teodoro templom felé menet................... Ezeket a város délnyugati részében fotóztam, ahol nem járt egy turista sem........
La Chiesa di San Teodoro: A dómtól déli irányban a Via dei Liguri-n, majd jobbra a Via Pietro Maffi-n át jutunk el a román stílusban épült templomhoz (XII. szd.) belsejében kripta (XII. szd.), továbbá néhány freskó, közülük balra az egyik Pavia régi látképét mutatja (l'affresco con il panorama della cittá- 1522)
A templommal szemben látható a Casa Sfondrini (két megkopott szoborral a kapuzaton, XVII. szd.)
A San Teodoro nemesen egyszerű homlokzata és egy oldalsó kapurészlet:
A Viale Gorizia mentén fel-felbukkan a régi spanyol városfal (Mura spagnole) egy-egy megmaradt töredéke:
a fal belső....
.......és külső oldala :-)
A város legészakibb részén található a San Pietro in Ciel d'Oro kolostortemplom. Ezt a lombard-román stílusban épült bazilikát 1132-ben szentelték fel, 1875-1899 között állították helyre. A szentélyben található Szent Ágoston (354-430) 1362-ben márványból készült gótikus síremléke.
a gyönyörű román stílusú kapuzat részletei:
................................................................................................CERTOSA DI PAVIA
A középkori Lombardia történelmi városa, Pavia, világhírét a tőle mintegy 5 km-re ( a Naviglio-t követve) észak felé, az országút mellett fekvő kolostornak köszönheti. Gian Galeazzo Visconti alapította a kolostort, 1396-ban, templomának fehér tornyai már az országútról, messziről feltűnnek. Ez a fasorral szegélyezett út valaha a régi kolostorhoz vezető hosszú út volt, ma is egyenesen a bejárathoz visz minket.
A bejárat előtt várakoztunk a délutáni újranyitásra.A főbejárat egy 80m hosszú, téglalap alakú térre nyílik, melyet a templom hatalmas főhomlokzata zár (1473- 1550). Az előreugró pillérek, a homlokzatot keresztbeszelő díszgaléria még a középkori lombardiai templomhomlokzatok szerkesztésére emlékeztetnek. Erre a vázra épült márványburkolat rendkívül gazdag dekoratív elemei viszont már a reneszánsz ízlést mutatják. Szépek a hatalmas ablaknyílásokat kettéosztó, finoman faragott, kandeláber formájú oszlopok. Már a késő reneszánsz ízlést tükrözi a homlokzat pompája. A római császárok sokasága, a kolostoralapító Visconti-életét, ó-és újtestamentumi jeleneteket ábrázoló domborművek, a számtalan angyalfő és egyéb díszítmények teszik gazdaggá.
A temlom belül 77 m hosszú, 54 m széles, megőrizte a XIV. szd csúcsíves formáit. Három hajójával, kék alapon csillagosra festett boltozatai, tizennégy kápolnájával és sok műkincsével (köztünk Lodovico il Moro és feleségének életnagyságú, fekvő márványszobraival), plasztikai díszeivel és mozaikpadlójával igen festői hatást kelt. Híres az intarziával díszített fa kórus, az oltár és Galeazzo Visconti síremléke. A templomban csakúgy mint végig a kolostoregyüttes belsejében tilos a fotózás!
A templomon és a kolostoron keresztül papi idegenvezetéssel lehet körbelátogatni a helyet. A kolostor ebédlőtermén keresztül (amelyet ma nem használnak a karthauziak, Refettorio) jutunk el a Kis kolostorhoz (gyönyörű udvarral és szökőkúttal, Piccolo Chiostro), majd a Nagy kolostorhoz a paplakokkal (Grande Chiostro, rózsákkal szegélyezett nagy zöld udvar, ahonnan egyenként nyílnak a papi cellák- ebből kettőt megnyitnak a látogatóknak). Jelenleg csak 6 testvér lakik itt, mivel a karthauziak szinte teljes elszigetségben elmélkednek és tevékenykednek (páldául felváltva látogatják a kerteket, hogy elkerüljenek bármilyen kommunikációt), időhöz kötött az ilyenfajta idegenvezetés az kolostorban. Az egyes cellák kétszintesek, kandallóval ellátott kis szoba, mellékhelyiség és kis kert hozzá tartozó kúttal- ez minden, amivel a testvérek a kolostorban rendelkezhetnek. Aki itt él, annak szigorú feltételek mellett (napi 8 ima, 2x vagy 3x étkezés- ez szezonálisan változik-, kórusban való éneklés, egy évben 1x rokonlátogatás és a beszéd szinte teljes kizárása) kell tevékenykednie. Napjuk legnagyobb részét a cellában eltöltendő, hitben és egyházi könyvekben való elmélyülés és azokon való elmélkedés teszi ki, fizikai munkájuk pedig a zöldségnövény, fűzser-és gyógynövénytermesztésből áll. A kijáratnál a karthauziak által készített termékeket meg lehet vásárolni. Segíteni lehet a kolostort pénzfelajánlással is.......Mindent összevetve nagy a kontraszt a gazdag templom és az egyszerű papi cellák között.
Búcsú Certosa di Pavia-tól.....egy fotó a rácsos kapun keresztül........
